Tervezés, alkotó elemek, felszerelések.

Az elszívó rendszer tervezése, méretezése.

Hagy ne bonyolítsam a dolgot számításokkal, és ne untassam önöket képletekkel, csak a szükséges tudni valókat írnám le.

Vegyük alapul a használandó gép kivezetését. Nyugodtan higgyük el, hogy aki azt tervezte, tudja mekkora kell legyen a csatlakozó, tehát annak a gépnek az az elszívó átmérő elég kell legyen. Nézzük meg milyen gépeket szeretnénk használni, esetleg gondolkodunk el azon, hogy a későbbiekben hogyan, milyen eszközökkel bővítenénk még a gépparkot. Ha egyszerre több gépet is szeretnénk üzemeltetni, akkor azt is figyelembe kell vennünk, ekkor az elszívó csonkok méretei összeadódnak.

A felületet ( keresztmetszetet ) a mindenki által ismert  t = r 2 π     ahol a t a kör területét, r a kör sugarát jelenti, 2 a négyzetre emelést,  és π = 3,14.

Megnézzük mennyi és milyen területű elszívó csonkot használunk egyszerre, ezek területét összeadjuk, és visszaszámoljuk a kapott összterület átmérőjét. Ez az érték lesz a gerinc szükséges átmérője.

Esetleg készítsünk tervrajzot, méretekkel.

Jól megfigyelhető, hogy az áramlás irányában szépen jól állnak a csatlakozások, a leállások más színnel jelölve. Ha a rajzot méretezzük, akár 2 nézetben, akkor aránylag pontos csőhosszokkal tudunk számolni, és a csatlakozások száma is biztosan jó lesz, nem kell alkatrészekkel túlbiztosítani magunkat.

Ha a rendszerünk nem túl hosszú ( ez praktikusan kb 10 m-es határt jelent, és általában egy kisebb műhelybe elég is )akkor a gerincnek a hosszból adódó növekvő ellenállásával nem kell számolnunk. Természetesen értve ezt úgy, hogy a működő ágat nézzük, tehát a fenti képes példánál maradva, az ágak egyenként 10 m. körüli maximális hosszukkal még nem várható számot tevő szívás erő csökkenés.

Ugyanígy nem kell számolnunk a rendszer különböző szakaszain az áramlási sebességgel és mennyiséggel sem, mert nem állandó területi, hanem eseti és helyi elszívásra készítjük az elszívó rendszert.

Már a rendszer tervezési szakaszában törekedjünk arra, hogy hossza minél rövidebb és vonalvezetése minél egyenesebb legyen. A hossz növeli az ellenállást, és általános szabály, hogy minden 90 fokos kanyar annyi ellenállást ad a rendszerhez mint 1 m cső, ezért minden kanyart, ívet, törést gondoljunk meg, keressük meg a legjobb elvezetési módot és vonalat.

Áramlás tani szempontból érdekes lehet még a becsatlakozások által hozzá adott ellenállás növekedés is, de most igazából ezzel sem kell számolnunk.

A következő részben a szükséges alkotó elemekről, és alkatrészekről lesz szó.

Tisztelettel

Bálint Balázs szerszámspecialista

Műhelynet szerszámbolt és internetes áruház