Egyik előző hírünkben beszéltünk már a nyomatékra húzásról, annak lényegéről, de csak felületesen, most egy kicsit pontosabban beszéljük át a témát.

Ha néha ismétlésekbe bocsátkozom, kérem nézzék el nekem, sok olyan kérdést kapok ami arra utal, nem elégszer beszélünk egy-egy támáról.

Minek a nyomatékkulcs, mi a lényege a nyomatékra húzásnak?
A nyomatékkulcs a csavarok megfelelő nyomatékkal való meghúzására való. A nyomaték, erő szorozva erőkarral.
Általában Nm illetve Font/láb mértékegységben adják meg. Kisebb szerkezeteknél akár Ncm-ig is lemehetnek.
A nyomatékra húzás lényege, hogy a különböző alkatrészek összefogó elemeit ( általában csavarokat ) olyan forgató nyomatékkal húzzunk meg ami megfelelő az egyes elemek kellő rögzítésére, és figyelembe veszi a kötő gépelem szilárdságát, és kialakítását is.

A megfelelő nyomaték garantálja, hogy az összefogott egységek, sem az összefogó alkatrész nem károsodnak, és a megfelelő tartással rendelkeznek.

Honnan tudom mi lesz a megfelelő nyomaték ?

A meghúzási nyomatékot minden esetben a gyártó vagy javító cég előírásaiban kapjuk, és ezeket be kell tartani.

A meghúzás nyomatéka sok mindentől függ, a feladattól, az alkatrészek anyagától méretétől, a fellépő erőktől, az összefogó elemek minőségétől, kialakításától.

Mit okozhat a túl kicsi vagy túl nagy nyomaték ?

A túl kicsi nyomaték esetleges meglazulást, nem megengedett mozgást eredményez, a túl nagy nyomaték az alkatrészek túlzott, akár nem rugalmas deformálódását, alakváltozását, törését, az összefogó elemek károsodását, akár törését, szakadását okozhatja.

A szükséges csavarok, kötő gépelemek :

Mindig a megfelelő, előírt minőségű csavarokat, anyákat, egyéb kötő gépelemeket használjuk ! A csavarok minősége általában ( DIN szerint számokkal, ISO szerint vonalkákkal ) a csavar fejébe ( néha a menetes rész végébe ) kerül beütésre és az alábbiak szerint értelmezzük :
nincs beütött jel : a leggyengébb anyag, olyan helyekre használjuk, ahol a tartásnak nincs komoly statikai feladata. Pl egy jelző tábla az oszlopon, konyhai polc, műanyag díszítő elemek tartása, stb.
5.6 általános szerelési feladatokra, minősített kötésekre soha, a gépészetben általában nem használjuk natúr és horganyzott felülettel is.
8.8 komolyabb erőt igénylő kötésekhez, általánosan a nagyobb biztonságot igénylő helyekhez. Járműveknél általánosan a motor összeszereléséhez, fődarabok összefogásához, autók ajtó zsanérjai megfogásához, stb. Általában horganyzott felület védelemmel.
10.9, 12.9 a legmagasabb igényekhez, komoly erőnek kitett helyeken vagy fokozott biztonsági körülményekhez. Autók futómű alkatrészeihez, fék alkatrészekhez, hengerfej csavarokhoz, stb. Ezt a minőséget már horganyzott kivitelben kevéssé, inkább vegyi barnított, vagy kezeletlen felülettel találjuk meg.

Mit jelentenek ezek a számok ?

Az első szám a csavar ( vagy anya ) anyagának szakító szilárdsága, a második szám az első szám százalékos értékében ( 6=60%, 8=80%, 9=90% ) adja meg az anyag folyás határát. Folyás határnak nevezzük azt az ( húzó, szakító ) erőt aminek a hatására az anyagban már nem csak rugalmas, hanem tartós alakváltozás is történik, a meghúzásnál ezt az értéket nem szabad elérni.

( Ezt ki tudjuk próbálni magunk is, fogjunk egy nylon zacskóból levágott csíkot és kezdjük el nyújtani, húzni. Azt tapasztaljuk, hogy bizonyos erőhatásra a nylon darab rugalmas, visszatér az eredeti éllípotába, eddig  a rugalmas alakváltozás. Ha nagyobb erővel húzzuk, elkezd elvékonyodni, és már nem rugalmas alakváltozáson megy át, ez a folyáshatár, az anyag megfolyik. Ha ezt az erőt tartjuk a folyás folytatódik, majd megáll, és az erőt tovább növelve és egyszer csak elszakad a nylon, ez a szakító szilárdság határa.)

Tehát a lényeg, hogy mindig az előírt csavarokat és anyákat használjuk a megfelelő helykre és azokat az előírt nyomatékkal húzzuk meg.

Maradok tisztelettel az Önök szolgálatábna

Bálint Balázs szerszámspecialista

Műhelynet szerszámbolt és webshop