Milyen gépészeti áttételek vannak, mire használjuk ezeket ?

Magam mint gyakorló gépész, évekig tanultam, máig tanulok a témáról, de így sem mondanám, hogy mindent tudok. Éppen ezért, és mert ügyfeleinktől nap mint nap kapok ez irányú kérdéseket, úgy gondoltam nagyjából áttekintem ezen szerkezetek történelmét, felépítését, működését, esetleg néhány érdekes adalékkal színesítve az írást.

Gépészeti áttételeket szinte az idők kezdete óta alkalmaz az ember ( vagy előember, ősember ).
Ez így elég bátor kijelentésnek tűnhet, de lássuk be igaz.

Amikor az ősember egy fával kipiszkált egy nagyobb gumót a földből, kifordítva azt akár gyökerestől, mit használ ? Bizony egy két karú emelőt. még ha nem is tudta mi az...

Kezdődött tehát anno az egyszerű épekkel, úgy mint két karú emelő, csiga-csigasor, lejtő, ék.

Később megjelentek a különböző egyszerűbb áttételek, dörzs hajtással, lapos vagy ékszíly hajtással, lánc hajtással, fogaskerék áttétellel, csiga hajtással.

A gőzgépek elterjedésével szükségessé vált az aternáló mozgás átalakítása forgó mozgássá, és itt már egyértelművé vált a meghajtás és a meghajtott részegységek működtetésének elválasztása is. Míg eddig valamilyen mechanikai összeköttetés volt a két oldal között, itt már csak csővezetékek közvetítették a nagy nyomású gőzt az előállító és munkavégző hely között.

Ezen kialakítások fejlődésével jöttek létre később a különböző hajtás kombinációk, ezek a teljesséh igénye nélkül :

hidro-mechanikus

elektro-mechanikus

elektro-hidraulikus

hidraulikus-hidraulikus ( hidrosztatikus )

elektromos-elektromos ( szinkro motorok, generátor-motor, stb )

Ezek közül sokkal találkozunk a szerszámok között is, ahol leginkább elektromos vagy levegő motoros forgó mozgást alakítunk át alternáló, ütő mozgásá, vagy hajtunk meg vele pl. olajos munkaközeget. Végső soron a sűrített levegő előállítása is ilyen.

Így működnek a lékulcsok is, ahol a levegő motorok forgó mozgása forgó mozgás marad, de közben ütő mechanika is van közbe építve, és a meghajtás és meghajtott rész nincs közvetlenül összekötve, csak az ütő mechanikán át.

Itt ahogy a képen is lászik, a 22-es számú motor forgó rész nincs fix összeköttetésben a 43-as tengellyel, amire a kulcsfejeket tesszük.

Eleketro-mechanikus meghajtásnál pl. egy elektromos motor forgat ékszílyvagy fogaskerék áttétellel egy menetes orsót, ami a rajta futó menetes persellyel emeli azt a kart ami az autót emeli. Egyszerű nem ?

Elektro hidraulikus emelőkben egy elektromos motor által hajtott hidraulika szivattyú mozgat egy nyomó munkahengert, ezzel emeljük a terhet, legyen ez a gép csápos emelő, vagy kis autó emelő, pl. ez :

Akár még ezt is meg lehet "bolondítani" egy munkahengerre épített lánc vagy drótköteles áttétellel is.

Mechanikus áttételeknél a hajtó kerekek átmérője, fogszáma illetve azok hányadosa, adja meg az áttételt, hidraulikus áttételnél a pumpa és dugattyú felületek hányadosa. csiga áttételeknél a csigák száma és a különböző kötelek, huzalok lekötésének módja adja az áttétel mértékét, csavarorsónál a menetemelkedés, ami gyakorlatilag egy lejtő/emelkedő.

Ha a hidraulikus és mechanikus áttételek alapjait felboncoltuk, akkor ejthetünk még némi szót pl a hidrosztatikus hajtásokról, ahol egy szivattyú csüveken keresztül valamilyen folyadék közvetítésével hajt és hidromotort.

Ezzel az alapvetően és általánosan használt hajtásokat kivégeztük, de ha kérdésük merül fel, kérem írják meg és igyekszem megválaszolni azokat.

Tisztelettel :

Bálint Balázs szerszámspecialista

BÉK Kft - Műhelynet szerszámbolt és webshop

folytatjuk.