Levegőrendszerek 4.

Ha már elkészült a sűrített levegős hálózatunk és azt akár használatba is vettük, essen szó néhány olyan tartozékról, felszerelésről, amiket kevésbé használunk, vagy akár többek számára nem is ismertek.

Hűtveszárító.
Tulajdonképpen egy hűtőkompresszoros rendszer, ahol egy rendkívül alacsony, de nem fagypont alatti hőfokra lehűtött felületre vezetjük a levegőt és ott a hőmérséklet különbség miatt kicsapódik a levegőben lévő pára. Leginkább magas minőségű fényezésnél, és precíziós gépeknél fontos, különösen a vegyipar és nyomdaipar területein. Kisebb laboratóriumi kivitelben Peltier elemmel is készítik. Méretezését a kompresszorhoz kell igazítani, gyárilag megadják a maximális szállított mennyiséget.
Hatásfoka nagyon jó, az elérhető nyomásharmatpont -70 fok. Kisebb vagy mobil rendszereknél, kompresszoroknál előfordul a teherautóknál is használt szárító patronos megoldás is.

Olajpára lecsapató.
Különlegesen olajmentes igényekhez, pl. festési munkákhoz. Az elérhető tisztaság 0,003 mg/m3

Sterilizáló egység.
Különleges igényekhez mindenképpen szükséges ( gyógyászati, élelmiszeripari, vegyipari használat ) általában UV lámpás megoldás. Teljesen baktérium és vírus steril levegő előállítható. Nagyon fontos, hogy ez esetben a levegő vezeték is megfelelő tisztaságú és anyagú kell, hogy legyen.

Levegőszűrő.
A csőhálózatba épített mechanikus szűrő, általában réz, vagy műszálas filc szűrőbetéttel. Különleges igényű gépek elé, de alapesetben rögtön a kompresszor után is szerelik.
Régi építésű rendszerek esetében a préslégszerszámok elé is ajánlott beépíteni belőlük, lévén a csővezeték belső minőségét, állapotát nehéz felmérni, és a hagyományos vascsöves rendszerek nagyban korrodálódhatnak.
Hatásfoka 99,999%-ig , szúrési finomsága 0,01 mikronig terjed.

Automata kondenzvíz leeresztő.
Ez egy automata elektromos mágnes szelep, amit a levegőtartály víztelenítő szelepének helyére építünk be ( szükségszerűen a legalacsonyabb pontra ) és a szelep az összegyűlő víz mennyiségét érzékelve időnként egy impulzussal azt kinyomja a légtartály levegő nyomását felhasználva.
Gyakorlatilag teljesen karbantartásmentes szerkezet, csak hálózati tápot igényel, ami a kompresszor környékén általában rendelkezésre is áll.
Fogyasztása úgy elektromos áramból, mint levegőből elhanyagolható, teszt gombbal rendelkezik, amivel a működés ellenőrizhető, vagy kézzel is működtethető.
A kinyomott vizet a rá csatlakoztatott csövön át akár több tíz méterre továbbítja, ahol az a víz-olaj szeparátor után az a csapadékvíz rendszerbe ereszthető.
A szerkezet sok bosszúságtól kíméli meg az üzemeltetőt, hosszú távon mindenképpen javasolt a beépítése. A legkisebb darab is kiszolgálja a 2000 l/perces kompresszorokat is, áruk megfizethető, kb. 50-55 ezer Ft bruttónál kezdődik.
Mint már előzőekben írtam, a kondenzátum leürítése a tartályból egyébként is nagyon fontos.

Levegőmennyiség mérő.
A sűrített levegő nagyon jól és tisztán használható a legkülönfélébb feladatokra, gépek berendezések működtetésére, de jó, ha a felhasznált mennyiséget kontrol alatt tartjuk.
Ez főleg nagyobb rendszereknél fontos, ahol egy megfelelően beépített műszerrel nem csak a pillanatnyi és összes levegő felhasználást mérhetjük, hanem gyorsan kiderülnek az esetleges veszteségek is.
A veszteség a csövek illesztésénél, a csatlakozóknál nehezen kideríthető, és hosszú távon komoly méreteket ölthet.
Több műszer nem csak a felhasznált mennyiséget, hanem a közeg hőmérsékletét is, és akár a felhasznált elektromos energia mennyiségét is méri, akár tárolja hosszabb időn át, vagy számítógépes rendszerre kötve a fő és alrendszerek adatait grafikusan is összehasonlítja.
Még egy fontos tény : a levegőmennyiség mérésével sok munkaszervezési problémára is rávilágíthatunk. Ha pl. azt látjuk hogy a felhasznált levegőmennyiség már este 21 órakor drasztikusan csökken, de a munkaidőnek csak 22 órakor van vége, az erősen gyanús… Nagyobb cégeknél biztosan megtérülő befektetés a megfelelő diagnosztika.

Csőszakadás/törés védelem.
Komolyabb, nagyobb hálózatoknál szükséges lehet helyenként védelmet beépíteni ( más néven a rendszert szakaszolni ), hogy esetleges csőszakadás, törés esetén a szakaszok automatikusan lezáródjanak, ezzel védve a rendszer többi részét. A szakaszolást egyébként is ajánlott az építés során megtenni golyóscsapokkal, de az a véletlen hiba ellen nem véd, illetve lassan lehet az ellen védekezni.
Ilyen helyekre egy különleges, kalibrált áteresztő képességű önzáró szelepet építünk be, ahol a beállított mennyiség fölötti áramlás ( vélhetően műszaki hiba miatt ) esetén az automatikusan zár. Ezzel egyrészt a rendszer többi részét tartja továbbra is munkaképesen, valamint véd a rendszer teljes leürülése ellen.

Programozható csőszakaszoló.
Előre programozott időben lezárja a tartály utáni csőszakaszt, vagy egyes leágazó szakaszokat, így védve a rendszert a teljes leürüléstől, szivárgás okozta veszteségtől. A rendszerek lezárása programozható a munkaidőnek, vagy felhasználási feltételeknek megfelelően.

Végül még egy érdekes adat.

Ismerek olyan telepített dugattyús kompresszort, amit legutoljára 1963-ban újítottak fel. Figyelem, nem akkor gyártották ! A mai napig üzemel egy X. kerületi telepet ellátva sűrített levegővel. 3 dugattyús, 2 lépcsős elektromos hajtású kompresszor. Mérete gyakorlatilag egy kisbusznak felel meg…




Kedves vásárlóink, olvasóink !
Ezzel a levéllel jelen sorozatom végére értem.

Remélem írásommal sikerült néhány fogalmat tisztázni, illetve talán a sűrített levegő rendszerek felépítésében, a rendszerek méretezésének megértésében is tudtam némi segítséget adni.

Természetesen kérdéseiket, észrevételeiket továbbra is várom.

Maradok tisztelettel az Önök szolgálatában:

Bálint Balázs

BÉK Kft-Műhelynet