Vásárló belépés

Partnereink

Naptár

2024. December
H
K
Sze
Cs
P
Szo
V
 
 
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
 
 
 
 

Látogató számláló

2
1
0
5
8
6
2

Hírek

2013.07.23 20:13
Levegő rendszer cikkek közkívánatra újra ! 3.rész

Levegőrendszer 3.

Levegőrendszerek csővezetékei, csatlakozói.

A levegőrendszer első eleme a kompresszor után a reduktor ( nyomásszabályzó ) egység. Mivel a kompresszor üzemi nyomását ritkán vesszük lejjebb, mint a gyárilag beállított üzemi nyomás ( ráadásul a tartálynál a tárolt gáztérfogat a nyomástól is függ ), ezért szükség lehet a rendszer nyomásának, esetleg az alrendszerek nyomásainak akár különböző értékre való beállítására. Ezt egy mérőórával ellátott reduktorral könnyen megtehetjük. Alap esetben a légszerszámok 6-6,5 bar nyomást igényelnek.

A fő reduktorok kialakítása általában a következő:
Víztelenítő pohár ( automata vagy kézi ürítéssel )
Nyomásszabályzó egység mérőórával
Olajozó egység ( légmotoros szerszámok általában olajozott levegőt igényelnek )
Előfordul, hogy az olajozó egység, és a nyomásszabályzó között még van egy leágazás, száraz levegő elvételéhez. A levegőbe jutó olaj mennyisége beállítható, a felhasznált olaj lehetőleg speciális légszerszám olaj legyen. Általában 1000 l. levegőre jusson 1 gramm olaj, ez elegendő kenést ad a szerszámoknak.

Az alrendszerek reduktorai általában csak egy nyomásszabályzó egységből, valamint speciális ( laboratóriumi, egészségügyi ) igények esetén levegőmennyiség mérőből állnak. A nyomás szabályzó lehet analóg vagy akár digitális kijelzésű is.

Szokás még műhelyekben jól látható helyen elhelyezni egy nagyobb méretű nyomásmérő órát a rendszerben, hogy bármikor ellenőrizni lehessen az üzemi nyomást, a kompresszor működését.

A sűrített levegő rendszerek csöveinek alapvető méretezése az üzemi nyomás szerint történik.
Általában 8-12 bar üzemi nyomásra méretezzük a rendszert, és minden elemét 2-5-szörös túlterhelésre, ez a felhasználás módjától, körülményeitől is függ. Általában elég a 2-3-szoros biztosítás.

Levegőcsövek fajtái, anyagaik :
Vas : általános, jól használható. Előnye aránylag alacsony ár ( bár manapság már ez sem feltétlenül igaz ), hátránya a munka és szerszámigényes építés, nagy súly, korrózió lehetősége. Nagy méretű ( 60-70 mm átmérő fölött ) gerincvezetékek kiépítésénél szokásos anyag.
Réz : könnyen gyorsan, tisztán építhető rendszer, nem igényel költséges szerszámzatot, kis súly, szépen igényesen vezethető szűk helyeken is. Gyári fittingekkel, akár kézi csőhajlítóval is szerelhető. Kevés hulladék képződik.
Műanyag : könnyű, olcsó, a sokféle előre gyártott csatlakozóval könnyen alakítható akár utólag is, nem igényel különösebb szakképesítést, élelmiszer és gyógyszeripari felhasználásra is megfelelő ( alapanyagtól függ ). Nem korrodálódik, a színes csövekkel kódolható a rendszer, gyakorlatilag teljesen hulladékmentesen, tisztán építhető. Hátránya : behatárolt a keresztmetszet, és a környezeti behatások ( éles tárgyak, fizikai behatások, sugárzó hő, melegüzemi környezet, UV / nap sugárzás ) elleni védelem.
Alumínium : eloxált ( akár több színű ) szálakban gyártott csövek sokféle karmantyús csatlakozóval. Tisztán, szépen kialakítható rendszer, megfizethető ár, gyors kivitelezés akár saját magunk által is. Nagyon széles tartozék és fitting kínálat.
Flexibilis csövek : poliuretan, polyamid, polietilén, teflon, EPDM, NBR, silicon, FKM, gumi, PVC. Natúr, vagy szövettel ( textil, karbon, vagy acél ) erősített, egy, vagy több rétegű kivitelek. Kisebb vagy ideiglenes rendszerekhez, flexibilis bekötésekhez akár 60-70 mm-es átmérőig, és akár 260 oC-ig.

Nagyobb egyenes fémcsöves szakaszoknál dilatációs ( hőtágulásos ) kiegyenlítés beépítése javasolt.

Csatlakozók, átkötések.

A csatlakozókat is többféle képen csoportosíthatjuk.
Anyaguk szerint :
Fém ( réz, rozsdamentes acél, alumínium, krómozott acél, nikkelezett réz, egyéb speciális ötvözetek ), műanyag, kompozit ( műanyag-fém, több rétegű műanyag ).
Külső kialakításuk szerint:
Csavarmenetes ( külső-belső ), csővéges, gyorscsatlakozós, karmantyús, hollanderes, egyenes, derékszögű, 45 fokos, megkerülő, esztergálható ( tetszés szerinti menet kialakításához ), roppantó gyűrűs, stb.
Belső kialakításuk szerint:
Normál, szelepes ( akár mindkét oldalon pl. folyadékhoz ), önzáró, nyitott.
Felhasználási terület szerint :
Gázok ( levegő, oxigén, egyéb műszaki gázok ) akár ADR-es szikramentes kivitelben, folyadék ( sav, lúg, benzin, olaj, hűtővíz, folyékony gázok ), szállított közeg hőmérséklete, nyomásállóság
Méretük szerint :
Normál, mikro, vagy nagy méret.
Rendszerük szerint :
International, Euro, French. French-matic, USA, stb.
Vannak még un. nem felcserélhető csatlakozók, amikor a csoportosan csatlakoztatott csövek fordított, vagy kevert sorrendben nem csatlakoztathatók egymással.
Színkódos csatlakozók, amikor egyébként felcserélhetők a csatlakozók, de a párosítást színkód segíti, festett fém, vagy színezett műanyag külsejű kivitelben
Egyéb szerelvények :
Fojtó és visszacsapó szelepek, tehermentesítő szelepek, csapok, elosztók,

Maximális üzemi hőmérsékletük általában 200 oC.

A gyorscsatlakozók a leállásoknál akár 2 vagy több darabos csoportokba vannak osztva, függően az adott munkaállomás igényétől. Az elosztás száma gyakorlatilag végtelen, speciális helyeken nem ritka a 8-10 darabos elosztó sem, pl. festő központoknál, ahol színenként van egy-egy fényezőpisztoly. A legegyszerűbb az „Y” elosztás, de alapból van 4-5-ös soros elosztó is, szükség esetén ezek is színkódos jelöléssel.

Gyorscsatlakozóknál a szelepes fél ( mama ) mindig a nyomott ( táp ) oldalra kerül.
Többféle rendszer ( szabvány ) van forgalomban, ezek bár némelyek nagyon hasonlítanak egymásra, nem kompatibilisek egymással. Európai, Francia, amerikai, stb.

Csövek, csatlakozók méretezése :

Egyszerű méretezés :
Lefújó pisztolyok, festékszóró pisztolyok, egyéb kis mennyiséget használó szerszámokhoz elegendő 5-6 mm méretű cső ( mindig belső átmérőről beszélünk ), esetenként vékonyabb is.

Levegőkulcsok kb. 700 Nm-ig, homokfújó kabinok, kerékszerelő gépek, hidropneumatikus gépek ( emelők, prések ) ellátásához minimum 10 mm-es csövet használjunk.

Nagyobb légkulcsok, kültéri homokfújók, pneumatikus emelők ellátásához ajánlott 13 mm-es cső. Esetenként, pl. 2500 Nm-es légkulcs fölött gyorscsatlakozó nélkül direkt bekötéssel, akár külön közvetlen puffer tartállyal.

A gerincvezetéket e szerint méretezzük, a leágazásonként várható csövek keresztmetszetét figyelembe véve, de műhelykörülmények között általában elegendő a 22mm-es gerincvezeték, 19 mm-es leállásokkal. Ezek vagy az e közeli mértek a legtöbb csőanyagnál elérhetőek.

Sajnos a gyorscsatlakozóknál elég korlátozott a méretválaszték, és a szokásosnál nagyobb méretű darabok csak jóval magasabb áron elérhetők, mint a normál méretek. Ezért a nagyobb levegő felhasználású gépeket lehetőleg fixen kötjük be, mert a gyorscsatlakozók túlságosan leszűkítik a keresztmetszetet, ezzel fojtva a rendszert.

Számított méretezés :
A csővezeték keresztmetszete szerinti szállítási mennyiségek kiszámítása a Bernoulli egyenletből vezethető le, de igazság szerint erre egyszerű műhely körülmények között nincs szükség.
Amennyiben valakit mégis érdekel a levezetés, kérem írjon nekem és elküldök egy légtechnikai számításokról szóló jegyzetet, amiből minden kiderül.
( A jegyzetet Wéghelyi Tíbor nyugalmazott gépész-hadmérnök ezredes ajánlotta fel )


A rendszer végénél leállásonként a megfelelő darabszámú elosztó szerinti gyorscsatlakozókkal szereljük, ahonnan spirál, vagy más flexibilis tömlővel jutunk el a szerszámig.



Következő levelemben a levegőrendszerek különleges szerelvényeiről, tartozékairól írok.

Maradok tisztelettel az Önök szolgálatában

Bálint Balázs
BÉK Kft-Műhelynet

;